Megszűnik egyes cafeteriális elemek adómentessége. - jelentette be kormány a megszorítások részeként, ám ez a bejelentés vihart kavart, mind a magyarországi turizmusban (szálláshelyek) valamint a vendéglátóiparban és a kereskedelemben (hideg- és melegutalvány elfogadóhelyek) egyaránt. A vihar kitörni látszott, ám szakértői számítások (kieső több mint százmilliárd forintnyi vásárlóerő és a közel 19. 000 munkanélkülivé váló alkalmazott) valamint a közös fellépés elérte az eredményét. A kormány visszavonta a cafeteriális elemek megadóztatását, ám ígéretet tettek e rendszer felülvizsgálatára (pl. üdülési csekkek felhasználhatóságának köre), hogy a rendszerben rejtőző kiskaput bezárhassák.

Leépítéseket tervez, vagy munkanélkülivé vált a "gazdasági viláválság" hatására?
Ne adja fel olyan könnyen, hisz amennyiben sikerül túlélnie a válságot, valamint szakképzett dolgozóit megtartani, akkor a piac nagyobb szelete lesz a jutalma.
Tudom a helyzet ellenem szól, hisz a KSH adatai is ezt támasztják alá. A 2009 március 30-án közzétett munkaerő-piaci gyorstájékoztatóban a 2008. decembere és 2009 februárja közötti időszakról készült gyorsriportot lehet olvasni. A fenti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 790 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 378 ezer főre emelkedett, ami 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban mind az egy évvel korábbinál, mind a 2008 utolsó negyedévinél 40 ezer fővel volt több, számuk elérte a 378 ezer főt. A munkanélküliségi ráta az előző évi ugyanezen időszaki 8 százalékhoz képest 1,1 százalékponttal nőtt. Az álláskeresők számának megugrása a munkanélküliek korösszetételét is némileg átrendezte. Csökkent a 25 év alattiak, és nőtt az ennél idősebbek aránya a korábbi évhez viszonyítva. A munkanélküli-státusba történő beáramlás növekvő intenzitása miatt csökkent a munkanélküliség átlagos időtartama (jelenleg 17,4 hónap). A tartósan, legalább egy éve munkanélküliek aránya így is magas, közel 45 százalék. Bizonyos válságágazatokban (fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység és a textília, textiláru gyártása) dolgozókra, régiókban élőkre, kor-, és képzettségi csoportokba tartozókra nagy veszélyt jelent a munkanélküliség bekövetkezése. Ám néhány meghirdetett állami programmal enyhíteni tudjuk a problémáinkat. Nézzük meg ezeket a lehetőségeket:

• "A munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű program

  A program forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd forint, amelynek terhére 2009. december 31-ig lehet kötelezettséget vállalni. A program megvalósítói a regionális munkaügyi központok. A programban történő részvételt a regionális munkaügyi központ kezdeményezi úgy, hogy az átmeneti gazdasági visszaesés következtében létszám-leépítési szándékról tájékoztatást nyújtó, illetve a csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkaadóval felveszi a kapcsolatot és tájékoztatást nyújt a programba kerülés lehetőségéről. Együttműködési szándék - azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandósága - esetén a munkaügyi központ a munkaadóval közösen munkaerő-piaci programot dolgoz ki.

  Támogatható tevékenységek:

  1. Munkahelymegőrző bértámogatás
  2. Részmunkaidős foglalkoztatás, képzés lehetséges igénybevételével
  3. Leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással
  4. Elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerő- piaci szolgáltatások

• Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatási programjai:

  Ezekre a programokra folyamatosan lehetett benyújtani a pályázatokat november 5-ig. A programok keretében nyújtott támogatásokra 5,95 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első pályázók kérelmét február 9-én bírálta el az OFA Kuratóriuma. Sajnos, a rendelkezésére álló 5,95 milliárd forintos keretösszeg lekötéséhez szükséges pályázati mennyiség beérkezett, ezért átmenetileg újabb pályázatokat nem fogadnak be.

  Támogatható tevékenységek:
  
  

  1. A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál
  2. A gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elősegítő munkaerőpiaci-szolgáltatások támogatása
  3. A gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újra elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál

• Központi munkahelymegőrző támogatási program

  E program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg, biztosítva a munkavállalók hosszabb távú továbbfoglalkoztatását, a foglalkoztatási szerkezet átalakulását, illetve az esetlegesen leépítéssel fenyegetett munkavállalók munkahelye fennmaradásának koordinált segítését. A programra fordítható 700 millió forint január 26-a óta rendelkezésre áll, felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg. A program révén azok a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009. év folyamán olyan csoportos létszámleépítést terveznek végrehajtani, melyek az adott térség vonatkozásában jelentősnek tekinthetők, a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érinthetik, ugyanakkor a munkahelymegőrző támogatással az elbocsátások elkerülhetővé válnak, azaz a munkahelymegőrzést célzó támogatások megítélését indokoltnak tartják.

• A munkavállalóknak

  A Szociális és Munkaügyi Minisztérium is deklarálja, hogyha nem szanálható egy-egy vállalat, akkor már az egyéni segítségnyújtás a cél, és nem egy esetleg életképtelen vállalkozás életben tartása. A munkanélküliség bekövetkeztével a legfontosabb teendő az álláskeresési járadékra való jogosultság igazolása a helyi Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál. A 1991. évi IV. törvény 25.§. (1) alapján (forrás: magyarország.hu) Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:
  

  1. álláskereső, és
  2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
  3. okkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
  4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani.

  
  

  Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. (1991.évi IV. tv 26.§ (1)-(3)). Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.(1991.évi IV. tv 26.§ (4)).
  
  Az álláskeresési járadék összegét ezután két szakaszra bontottan, eltérően állapítják meg. Az összeg az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, és maximum 91 napig tarthat, illetve a járadékalap 60 százalékáig terjedhet. A második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki. A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60 százaléka, a folyósítási időtartam második szakaszában a járadék kezdő napján hatályos összegének 60 százaléka. A járadék felső határa ennek az összegnek a kétszerese lehet. A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt vizsgálják. A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.(1991.évi IV. tv 27.§ (1)-(3))
  

  A folyósítás kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak 90 nap elteltével folyósítható. 1991.évi IV. tv 27.§ (5))
  
  Az álláskeresési járadék lejárta után van még egy utolsó, járadékalapú juttatás. Ez az álláskeresési segély.
  
  Az álláskeresési segélynek három típusa van. Első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Az álláskeresési segély második típusa azoknak az álláskeresőknek állapítható meg, akik álláskeresési járadékra nem jogosultak, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkeznek. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
  
  Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. ( 2005.LXX tv.)

START-kártyás foglalkoztatott szakképzési hozzájárulása szintén kedvezményes keretek között történik, ugyanis a 2003.évi LXXXVI. törvény 3.§ (1) kimondja, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.

Ami azt jelenti, hogy a hozzájárulásra kötelezett munkáltatót terhelő TB járulék alapja a start kedvezményre jogosító foglalkoztatott vonatkozásában a kedvezményre jogosító biztosítási jogviszony keretében elszámolt jövedelem kedvezményes felsőhatárt meghaladó része, így a törvény szerint eljárva csak a kedvezményes határ feletti rész után kell megfizetni a szakképzési hozzájárulást.
Ergo: A minimálbér 130 százalékáig nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni, mert eddig a határig tb. járulékot sem kell fizetnie a START kártyával foglalkoztatott munkavállaló után munkáltatónak. A felette levő rész után már meg kell fizetni.